Van már adókártyám és beiratkoztam egy másik nyelviskolában az Integrationkursra is, ahol a titkárnő, aki csak németül tud, abból a pár német mondatból, amit nagy magabiztossággal produkáltam, arra a következtetésre jutott, hogy középszintre kellene járnom. Igyekeztem meggyőzni, hogy talán ez egy kicsit talán még túlzás – mindenesetre kitöltetett velem 2 tesztet, az egyik az Integrationkurs beugró tesztje, ami tényleg nagyon egyszerű volt és egy másikat is, ami már kissé nehezebb volt. Most már csak a tanfolyamot támogató illetékes szerv döntésére kell várni és mehetek is. Ha jól értettem, a titkárnő május 20. környékét emlegette, mint reális dátumot.A Hartnackschuléban már csak a következő hét maradt – vagyis szerda az utolsó nap.
Utána május 1. jön, amikor mi kirándulni szeretnénk, mert itt Berlinben ez a hagyományos (már 1987 óta szinte minden évben megrendezésre kerülő) tüntetők vs. rendőrség összecsapások napja, amikor hadiállapot van, tehát nem feltétlenül akarunk itt lenni. Persze manapság már egyre csendesebbek az utcai harcok, sokan azt mondják, bár gondolom, itt mindkét fél felkészültebb mint Pesten, hiszen az évek során a rendőrök és a tüntetők is biztosan elsajátítottak a szükséges rutint.
Pénteken nyitott a berlini Szimpla (vagyis nem hivatalos megnyitó volt), a pesti romkocsmaplázalánc itteni kirendeltsége. Ami azt illeti semmi fantáziát nem láttam az egészben a berendezés inkább sivár mint szimpla – viszont lehet kapni magyar lőréket egzotikus árakon mérve. Kerthelységnek nyoma sincs, Cini szól a hangfalakból, vagy valami még szörnyebb. Azt hiszem, hacsak nem rukkolnak elő majd valami programmal többet be nem teszem oda a lábamat. Természetesen tele volt a hely magyarokkal, úgyhogy beszélgettünk egy kicsit, voltak szimpatikus arcok is, de ismét bebizonyosodott, hogy külföldön az azonos nemzeti hovatartozás még nem elég indok a barátkozásra: az hogy esetleg a másik fél is magyar, mert ez még nem jeleneti, hogy jó fej is lenne.
