Kezdem azzal, hogy Zsuzsikának újabb e-mailt nem tudtam elküldeni, ami bosszantó. Tanács: freemailt lecserélni, elfelejteni. Marad hát neki is egyelőre a blogolvasás.
A jelen hét viszonylag csöndes volt azt hiszem. Csütörtökön voltam a számítástechnikai cégnél, ahol tanfolyamaim lesznek a jövőbeli tanítványokkal beszélgetni, többnyire kedves szimpatikus fiatal fickók és hölgyek. 6-an lesznek és mindannyian one-to-one órákra járnak majd kedden és csütörtökön. Nagyon várom már...
Lecseréltettem a gumikat az autón (köszönet minden résztvevőnek a tárolásért, logisztikáért és szervezésért), a német szerelővel nagyon jól megértettük egymást, kár hogy csak a számla fizetésekor derült ki, hogy tud angolul is. Mindenesetre "szabójánoshoz" képest háromszoros áron dolgoznak itt, de szépen becsomagolják a leszerelt kerekeket. Ezek most a pincébe költöztek.
Így már az új talpakon mehettem szombaton reggel órára... Utána kimentünk Annival a Tiergartenbe azt hiszem „németet tanulni”, természetesen ilyen környezetben lehetetlen a német nyelv „szépségeire” koncentrálni. Esetleg egy videót nézni a laptopon az más tészta (ugyebár). Ezúttal nem találkoztunk sem a róka sem a vadnyúl családokkal, egyedül egy ökörszemet és egy harkályt nem sikerült lefényképeznem (az utóbbit még Dahlemben szalasztottam el). Erről jut eszembe a hét másik nagy elszalasztott témája: az O-Straßén egy Mini Cooperben a pirosnál az orrát turkáló szőke német bombázó. Késve vettem elő a gépet, aztán pár méterrel később mikor utolértem az Oranienstraßén még drámaibb felvételek is készülhettek volna ha résen vagyok...
(Divatbemutató(?) - CHB)
A hét magyar eseménye az CHB-ben tartott magyar kulturális összeröffenés, egy érdekes(?) tánc és divatbemutató egyveleggel. A koreográfia jó volt a táncosok is ügyesek voltak; nekem a ruhák nem tetszettek, különösen mert tízperc alatt házilag pingált benyomást keltettek. Rendes anyagokból igényes kivitelezéssel talán...
