Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Archívum

Feedek

Július 11.

2008.07.11. 17:52 :: exberliner

A még újabb tanítványom nem igazán jött be... Prenzl'bergbe kellet kimennem egy enyhén orosz akcentussal beszélő étteremtulajdonos - állítólag - feleségét tanítani. Nos, az étterem amolyan tipikus pénzmosoda volt, ahol nincs senki, csak a legyek, a tulajdonos és egy kortalan vén rokon a sarokban, a műdísznövények mellett. Gondolom a pultban van egy Kalasnyikov is, esetleg Sztálin-orgona. Az ún. "feleség" láthatóan dél-amerikai származású volt és kábé 20 évvel fiatalabb, mint az étterem tulajdonosa. Mikor megérkeztem, a tulaj kedélyesen arrébb legyintette a legyeket az egyik asztalról és jelezte, nyugodtan lehet itt az óra, gondolván este felé úgysem jön be senki vacsorázni, hacsak nem az Europol vagy a Bundeskriminalamt. Szerencsére az említett szervek távol maradtak, előkerült viszont az asszonyka, non-verbálisan jelezte, hogy a háta közepére kívánja az angol órákat, ami valószínűleg csak a „férj” ötlete volt – egy gyors német-spanyol-angol-orosz vita után kiderült, hogy a telefonon már egyeztetett árat is sokallja – így utólag –, gondolom valami ürügyet keresett, hogy miért nem fog tanulni. Így hát illedelmesen megköszöntem, hogy meginvitáltak, hogy potyára kiutazhattam P’bergbe, sok sikert kívántam az asszonykának a következő angol tanárhoz és magukra hagytam őket... Ellenben most már ismerek egy helyet, ahol biztosan kitűnő a borscs és paella is, lehet hogy még kedvezményt is kapnék…

Nyolcadikán volt a berlini Firmenlauf, 6 kilométeres távon a Tiergarten körül. Mivel én csak egy nehézsorsú szabadúszó vagyok (nem mellesleg kicsit sem versenyformában) Annit küldtem magam helyett, hogy hazánkat képviselje a versenyen. (szerinte a BASF nevezte őt, de nem ez a fontos) Bár a hazai ballibjobb sajtó mélyen hallgat róla, nagyon szépen szerepelt, a hölgyek között vagy a hatodik vagy a tizenharmadik lett (sok ezerből) – kissé nehezen értelmezzük az eredménytáblát… Mindenestre saját eddigi legjobb kilométerátlagán egy percet javítva 24:36 alatt teljesítette a távot. Én többé-kevésbé lelkesen szurkoltam, a rajt időpontjában kitört zivatar némileg akadályozott, a fényképek mind párásak lettek, én is bőrig áztam (Anni is, de végülis ő futott, ugyebár… nem fázott). Azért a célban kapott csokit, banánt és sört én fogyasztottam el, az eső is elállt. Minden jó, ha…

 

Csütörtökön a matematikus tanítványomról kiderült, hogy komoly buddhista, az angol óránk a hidrogén hajtáslánc elemzéséből hamarosan vallási eszmecserébe torkollott, melynek eredményeként megállapította, hogy én legalább félúton járok a megvilágosodás útján és ez rá igen nagy benyomást tett.

 Szóval ha valakinek kérdése van…

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://exberliner.blog.hu/api/trackback/id/tr38564059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.